Általános:

Alapvetően mindenki adott genetikával születik, azonban minden részképesség fejleszthető, főleg az életünk első 6 évében, ugyanis az agynak ekkor a legnagyobb a plaszticitása, vagyis a változásra való képessége. A részképességek funkciója lényegében az életben maradásunk, boldogulásunk megsegítése. Minden munkavégzéshez szükségünk van pl. a figyelemre, észlelésre, emlékezetre, gondolkodásra, ok-okozati összefüggések meglátására, tájékozódásra stb. Minél fejlettebbek a részképességeink, annál könnyebben, annál kevesebb energiabefektetéssel boldogulunk az életben. Amit az első 6 évben a gyermekeinkbe „töltünk”, nagyjából azzal fognak boldogulni felnőtt korukban is, ezért nagyon fontos, hogy kellő hangsúlyt fektessünk részképességeik fejlesztésére.

Türelmi idő:

A részképességeket tekintve nem beszélhetünk kifejezetten türelmi időről, hacsak a beiskolázás idejét nem vesszük annak. Minden területen „megszabott”, hogy az adott korosztálynak nagyjából hol kell tartania. Pl. Egy 3 éves gyermeknek kb. 10-15 perc a figyelmi ideje, évenként ez nagyjából 10 perccel bővül. Egy iskolaérett gyermeknek egy tanítási óra idejét, azaz 45 percet szükséges lenne bírnia.

Okai lehetnek:

Ha egy részképesség elmaradást mutat, annak okai nagyon különbözőek lehetnek. Teljesség igénye nélkül:

• Érzékszervi pl. hallási, látási probléma. Ilyenkor a gyermeknek annyi energiája megy el arra, hogy a hallását, látását kikompenzálja, hogy a többi területtől elveheti a figyelmet. Hallási probléma okozhat például beszédészlelési, -értési, ebből adódóan feladatértési problémát is. Látási probléma okozhat síkbeli, térbeli tájékozódási nehézséget.
• Idegrendszeri éretlenség. Nagymozgások hiányából fakadóan az idegrendszeri érés késhet, s ezáltal a gyermek nem tudja a megfelelő reakciót adni adott ingerre.
• IKT eszközök túlzott használata. Annyi inger éri a gyermek idegrendszerét, hogy több ingert „képtelen” befogadni és feldolgozni, lényegében „kikapcsol” az agy, mert pihenésre van szüksége. Legtöbb figyelmi probléma alapja lehet.

Mit tegyen?

• Beszélgessen sokat a gyermekkel.
• Kapjon napi feladatot, amit előre beszéljenek meg.
• Olvassanak legalább napi egy mesét. (A túlzott meseolvasás sem kifejezetten előnyös, mert szüksége van az idegrendszernek feldolgozási időre is.)
• Játszótér vagy udvar használat napi szinten. A nagymozgás által fejlődik az idegrendszer. Kúszás, mászás, forgás, pörgés stb. (Olyan ruhát adjunk a gyermekre, amit nem féltünk. Hadd legyen koszos a gyerkőc. 😊)
• Társasjáték, kártyajáték legalább heti 3 alkalommal. Hacsak egy társasjátékot veszünk: fejlődik a figyelem, a finommotorika, a számfogalom, beszéd-mozgás összerendezés, logikai gondolkodás, sorrendiség, vizuális észlelés, emlékezet, kudarctűrés, kooperációs készség stb.

Mit ne tegyen?

• Minden szeretetemmel kérem, ne hanyagolja el a részképességek fejlesztését, mert a gyermeke életét könnyíti meg ezzel.