Általános:

Minden artikulációs zavart, legyen az hangelhagyás, hangtorzítás vagy hangcsere, a pöszeség kategóriájába soroljuk. Ezek rendezése nagyon fontos a gyermek iskolai tanulmányainak megkezdése előtt, hiszen, ha a gyermek mást hall, mást ejt, mást ír le vagy olvas el, mint amit az adott helyzetben kellene, szövegértési és tanulási problémái alakulhatnak ki, amik meghatározhatják tanulási kedvét, önbizalmát, önbecsülését és ezáltal kapcsolatainak alakulását is.

Türelmi idő:

5 éves korig élettani pöszeségről beszélünk, addig önkorrekció révén spontán javulás várható, azonban azoknál a gyermekeknél, akiknél 6-8 hanghiba is felfedezhető, 4 éves korban is érdemes lehet megkezdeni a terápiát, hiszen 1 év kevés lehet minden hang automatizálódásához.

Artikulációs zavar okai lehetnek:

• Hallási probléma. Sok nátha, fülgyulladás, megnagyobbodott orrmandula. (Fül-Orr-Gégészet) 10-12 hanghiba, K-T, G-D, M-N hanghibák figyelemfelhívóak lehetnek.
• Arcizombeli probléma. (Konduktor)
• Fogsor rendezetlensége. (Fogorvos)
• Állkapocs fejlődési probléma. (Fogorvos, Manuálterapeuta)
• Nyelvlökéses nyelés. (Fogorvos és Logopédus) Sok cumizás, fogközi ejtés figyelemfelhívó lehet.
• Nyelvféklenövés. (Szájsebészet) L-J, R-J, R-L hanghibák figyelemfelhívóak lehetnek.
• Idegrendszeri elmaradás. (TSMT vagy Ayres torna)
• Szociális közeg. (Pl. szülők halk beszéde, zárt artikulációja)
• Egyéb vezető diagnózis társtünete. (Pl. Autizmus vagy Értelmi fogyatékosság)

Mit tegyen?

• Ismételje a gyermek után helyes kiejtéssel az adott szót.
• Lehetőség szerint lássa a gyermek a hozzá beszélő száját.
• Nagymozgásos játékok végzése is nagyban segíti az idegrendszer, valamint a kisebb mozgások összerendezését, fejlődését: kúszás, mászás, gurulás, pörgés, hinta stb.
• Játékos artikulációs ügyesítést végezhetnek napi szinten. Fújó- (buborékfújó), szívó- (joghurt elfogyasztása szívószállal), ajak- (eltúlzott állathangutánzások) és nyelvgyakorlatokat (fogmosáskor nyitott szájjal föl-le, jobbra-balra, körbe-körbe, fogak „csikizése” nyelvvel fönt/lent, kívül/belül).
• Hallási észlelési játékokat is lehet játszani: Csukd be a szemed! Mit szólaltattam meg? (Zacskó, kulcs, gyufásdoboz, pohárkoccintás stb.)
• Esetleges csúfolás esetén meg lehet erősíteni a gyermekben, hogy ettől ő értékes és szerethető, ugyan ő még nem tud kiejteni bizonyos hangokat, de meg fogja tanulni, hiszen ügyes és szorgalmas.
• Korlátozzák az IKT eszközök használatát!
• Korlátozzák a cumi használatát! (Pl. csak éjszaka használhatja a gyermek.) A leválasztással kapcsolatban pszichológus segítségét lehet kérni.

Mit NE tegyen?

• Lehetőség szerint direkt módon NE javítsa a gyermeket. Pl. Nem így mondjuk, hanem úgy. Pl. Nem szapka, hanem sapka. (Mit tegyen? rész, ismételje helyesen utána: Igen, felvesszük a sapkát.)
• A hang kialakítása és fejlesztése mindenképpen a logopédus dolga. Ennek meghatározott és felépített módszertana van, amiket előkészítő és ügyesítő feladatok előznek meg. Ha valami még nem rendeződött a gyermeknél, (hallási észlelés, artikulációs izom stb.), csak stresszfaktor lesz a gyermeknek, szülőnek egyaránt, valamint, ha a gyermeknek hajlama van rá, dadogás is kialakulhat nála ennek következtében. Így hangot lehetőleg ne fejlesszen a gyermekének, a mit tegyen? részben megjelölt artikulációs fejlesztőjátékok szakember nélkül is végezhetőek.