Általános

Az életben az egyik legfontosabb dolog, hogy képesek legyünk önmagunk kifejezésére, amennyiben ez nem sikerül, feszültséget érezhetünk, valamint ez kihatással lehet önmagunkra, önértékelésünkre és kapcsolatainkra egyaránt. Hiszen, ha nem tudjuk magunkat kifejezni, rengeteg félreértésbe keveredhetünk, ami konfliktust vonhat maga után.

Minden gyermeknek természetesen saját fejlődési menete van, azonban adottak bizonyos időbeli határok, ezeket hívjuk türelmi időnek. Sokaktól hallom, hogy „az én gyermekem is csak 4 évesen kezdett el beszélni, még is ember lett belőle”. Ez így is van, azonban ne feledkezzünk el arról, hogy míg ő csöndben, esetleg mutogatva értette meg magát, kortársai 2-3 évvel több ideig tudták gyakorolni a verbális kommunikációt, rendeződhettek az esetleges artikulációs hibák az iskolába menésig és mindemellett az sem mindegy, hogy a felzárkózásra mennyi energiája megy el a megkésett beszédfejlődésű gyermeknek, s ez milyen hatással lesz önbizalmára, önértékelésére.

Itt érdemes megemlítenem az ún. élettani dadogást is. Gyakran előforduló jelenség, hogy 2-3 éves gyermekeknél dadogás tapasztalható, azonban ettől nem kell megijedni. Ennek oka abban rejlik, hogy a gondolatai gyorsabban pörögnek, mint ahogy azokat verbálisan kifejezni tudná, az artikulációs szervek még nem olyan erősek, ügyesek, hogy megakadás nélkül kivitelezni tudná mondanivalóját. Lehetőleg ezekre a megakadásokra ne reagáljunk, tegyünk úgy, mintha mi sem történt volna, esetleg segítsük ki a gyermeket: azt szeretnéd mondani, hogy…? Amennyiben fél évnél túlhúzódnak a tünetek, érdemes felkeresni szakembert, hogy valóban élettani dadogásról van-e szó. A legfeltűnöbb különbség az élettani és „valódi” dadogás között a nyak-, és arcizmokra kiterjedő görcs, feszesség. Amennyiben ilyet tapasztal, az valódi dadogásra utal.

Az iskolai tanulmányoknak szinten fontos meghatározója az anyanyelvi készség. Amennyiben a gyermek artikulációs problémákkal kezdi meg az írás, olvasás elsajátítását, sajnos nagy a rizikó a dyslexia és dysgráfia kialakulásának is. Hiszen, ha a gyermek a kiejtése miatt mást ír le vagy olvas el, mint amit adott helyzetben kellene, nem fogja érteni, mit ír, mit olvas, szövegértési és ezáltal tanulási nehézségek várhatóak nála. Mindez pedig az önbecsülésére is kihatással lesz, ami már vonja is maga után kapcsolatainak alakulását is.

Törvényi rendelet szerint minden 3. életévét betöltött gyermek beszédállapotát logopédusok mérik nevelési év szeptemberében.

Türelmi idő:

Lányoknál hivatalosan 2,5 év, én azonban 2 évet szoktam javasolni, hiszen mire a vizsgálatokra időpontot kapnak és mire kiderül a háttérben esetlegesen meghúzódó probléma, valamint annak rendezése, el is telhet az a bizonyos fél év.

Fiúknál 3 év, én azonban 2,5 évet szoktam javasolni az előbb említettek miatt.

Beszédkésés okai lehetnek:

• Hallási probléma (nagyobb orrmandula, nyitott szájtartás). (Fül-Orr-Gégészet)
• Arcizombeli probléma. (Konduktor vagy Dévény torna)
• Idegrendszeri elmaradás. (TSMT vagy Ayres torna)
• Szociális közeg. (Pl. kevés beszédet hall, sok képernyőt néz)
• Egyéb vezető diagnózis társtünete. (Pl. Autizmus vagy Értelmi fogyatékosság)

Mit tegyen?

• Minden cselekvést, amit közösen végeznek, lehet kommentelni. Halljon rengeteg beszédet a gyermek!
• Lehetőleg lássa a beszélő száját.
• Mozgásos mondókák, énekek hatalmas fejlesztő hatással bírnak.
• Sok-sok mozgást lehet iktatni a mindennapokba. Forgás, gurulás, hintázás
• A képolvasás is nagy segítségünkre lehet. Vegyenek elő egy mesekönyvet és mutogatva beszélgessenek a képekről. (Ha csak 3 percet bír a gyermek figyelme, akkor annyit.)
• Állathangutánzásokkal lehet próbálkozni, azonban azt is csak, mint lehetőséget tárjuk a gyermek elé: mondhatod te is – vau-vau.
• A hangadásokra és próbálkozásokra kitörő örömmel reagáljunk, dicsérjük meg a gyermeket! 😊
• Korlátozzák az IKT eszközök használatát!
• Korlátozzák a cumi használatát! (Pl. csak éjszaka használhatja a gyermek.) A leválasztással kapcsolatban pszichológus segítségét lehet kérni.
• Ha elérték a türelmi idők végét, mindenképpen forduljanak szakemberhez!
• Ha azt érzik, hogy a gyermek nyughatatlan, nem jól alszik, nem jól eszik, esetleg a szemkontaktus felvétele és megtartása is nehezített, mindenképpen forduljanak szakemberhez a türelmi idők lejárta előtt! (Területileg illetékes Szakszolgálat ingyenesen látja el az érkezőket.)

Mit NE tegyen?

• A beszédértés normál fejlődés esetén előbb fejlődik, mint a kifejező beszéd, így a gyermek valószínűleg érti, amit mondanak róla vagy neki. Tehát lehetőség szerint ne előtte tárgyalják meg a beszédkésésének lehetséges okait, ne hallja az esetleges aggodalmakat és végképp ne utasítsuk arra, hogy mondja utánunk azt, amit kérünk tőle.
• Az IKT eszközök életünk részévé váltak, így semmiképpen sem szükséges teljesen eltiltani a gyermekeket tőlük, azonban semmiképpen sem helyettesítik az édesanyával, édesapával közösen töltött minőségi időt, valamint a beszéd hallását sem. A WHO ajánlása alapján 2 éves korig zéró képernyő idő javasolt. A képernyő gyors, villog, hangos, háttérzajokat tartalmaz, a hang torzulhat is, valamint a mesékben megjelenő szereplők szája sem a kiejtés szerint mozog, így a gyermeknek nehezebb lehet az utánzás művészetét gyakorolnia, mintha a szülei száját figyelné vagy az ő hangjukat hallaná. Így semmiképpen se hagyja gyermekét órákig a képernyők előtt csücsülni!